A gombásztábor után (amiről itt tudsz olvasni) még maradtunk néhány napot, hogy ne csak az erdőket, hanem látnivalókat is megcsodálhassuk.
Kilátás a szállásunk mellől (~1700 m-es magasságon, Madarasi-Hargita):
Szökő-vízesés (Madarasi-Hargita)
Csurgókő vízesés (Varság)
Kilátó (Székelyvarság), bámulatos volt a kilátás, sajnos a képek nem adják vissza, ezt élőben kell látni!









Madarasi-Hargita hegycsúcs. A szállástól kb. 1,5 km-re volt, 100m-el magasabban, köves úton, de csak gyalogosan járható. Ez az a hely, amit minden magyarnak fel kellene keresnie. Több száz faragott kopjafa, keresztek, emléktáblák, mindegyiken magyar szalagok. A legjobb kifejezés talán "a Magyarság Szentélye". Fényképen már többször láttam, persze szép-szép, na de élőben teljesen más, nem gondoltam volna, de baromi megható, szívszorító hely. Ha legközelebb meglátogatjuk, viszünk magyar trikolór szalagot!
Békás-szoros illetve Gyilkos-tó: szombati napon voltunk amikor is nagyon nagy tömeg volt. A helyiek szerint hétköznap kevesebben szoktak lenni. A Gyilkos-tónak külön parkolója volt 2 oldalt, de mindkettő teljesen tele volt, ezért rendőrök irányították a forgalmat. Így a Gyilkos-tavat csak kocsiból láttuk. A békás szorosban itt-ott meg lehet állni kocsival, illetve szakaszonként szuvenírárus bódék is vannak, az árukészletük kb. végig ugyanaz, az árak nem mindenütt egyformák, bár így utólag azt mondom, hogy Farkaslakán, illetve Korondon olcsóbbak voltak. Maga a szoros lélegzetelállító, ahogy a monumentális sziklák meredeken (250-300 m magasak) fölénk magasodtak. A kanyargós út sok helyen éppen két autó szélességnyi, meg egy kis útpadka és rögtön utána sziklák, illetve mellette a Békás-patak, ami "elkövetője" a szorosnak.












Jézus szíve-kilátó (Farkaslaka, Székelyszentlélek és Bogárfalva települések határában található) A 958 m magas Gordon-tetőn áll. A kilátó 22 méter magas, teljesen fémből készült, a belsejében csigalépcső vezet fel. A lgefelső szinten a glóriáig fel lehet menni. A kilátás elképesztő, de tériszonyosoknak a tetejét nem javaslom, az alatta lévő emeletekről is szép a kilátás. Felmentem a legtetejére, de fotózni már nem tudtam inkább kapaszkodtam 😀













Farkaslaka: Megnéztük Tamási Áron sírját







Farkaslaka, bazársor. A termékek egy része ugyanaz volt, mint a Békás-szorosban, viszont árban kedvezőbbek. Illetve középtájon van egy igazi kézműves fafaragó, az eladótértől leválasztott kis "műhely" résszel és nagyon szép portékákkal.





Mintha nem lenne otthon már elég kosár, amit gombászásra használunk, de most sikerült venni, egy duplafülű viszonylag alacsonyabbat, viszont nagyobb alapterületűt. Természetesen a kupac alján volt az ideális! 😀 Viszont felavatva még nem volt, mert itt már a gombász tábor után voltunk, itthon meg még, a kánikula miatti gombaszegény időszak tart.


Korond, jellemzően a fazekasságáról híres, több "üzletsor" is található a településen.











Parajdi sóbánya, sajnos 2025 májusában a Korond-patak betörése tönkretette a bányát. Nem akarok belemenni az okokba, de az tény, hogy a román állam, a bányatársaság és a vízügyi hatóság nemtörődömsége kellett hozzá, amivel tönkretették a helyi turizmust, a helyi magyar emberek megélhetését. A fentiek miatt csak a bánya bejáratát tudtuk lefotózni

Székelyudvarhely, Mini Erdély Park. Több mint 80 híres épületről részletgazdag makettek vannak kiállítva. Néhány kép a teljesség igénye nélkül:















Székelyudvarhely, Székelykapu Múzeum, a mini erdély mellett található, és ide nem kell belépőt fizetni. A legrégebbi kapu több mint 200 éves!















Székelyudvarhely városközpont









Segesvár - vár. Sajnos itt már elenyésző a magyar lakosság. A várban kínosan ügyeltek, arra, hogy sehol se legyen még véletlenül se egy magyar felirat. A többnyelvű tájékoztató táblákon is csak román, angol és német szöveg szerepelt...









Tordai sóbánya. Sajnos a parajdiban nem voltunk soha, ismerősöktől hallottuk hogy az nagyobb és szebb volt, de a tordai is eléggé grandiózus. A parkolás kicsit körülményes, eléggé alulméretezett a fizetés parkoló. Sokan inkább az út szélén álltak meg, illetve pár perc sétára volt egy nemfizetős parkoló, ott sikerült egy helyet elcsípni. Egy hosszú folyosón keresztül lehet lejutni, és a folyosókból oldalra néhány ajtó nyílik, ezeken keresztül lehet lejutni a 2 tárnába. A Parajdi sóbány bezársása után elvileg már dolgoznak rajta hogy az itteni 3. tárnát is látogathatóvá tegyék.




















Tordai-hasadék sajnos csak egy kis részét jártuk be, mert már kezdett sötétedni és el kellett foglani a szállást. Kevésbé látványos, mint a Békás-szoros, de sokkal természetközelibb illetve itt abszolút nincs tömeg. Rengeteg túraútvonal található a környéken.












Az utolsó éjszakánkat Kolozsváron töltöttük, hogy közelebb legyünk a határhoz, hogy ne egyben kelljen levezetni a hazautat. Úgy volt hogy reggel egy beiktatunk egy kis városnézést, de szakadt az eső így elindultunk hazafelé.
Erdély nagyon gyönyörű hely, csak töredékét láttuk a látnivalóknak. A székelyek nagyon kedvesek, vendégszeretőek. Jövőre visszamegyünk!
A fotók egy részét Réka csinálta, ezúton is köszönöm Neki!


