Gombagyűjtési kisokos

Mikola Sándor vagyok, gomba-szakellenőrként összegyűjtöttem neked a legfontosabb írott és íratlan szabályokat, tévhiteket és gyakorlati tippeket, hogy a következő kosár gombád ne csak bőséges, de garantáltan biztonságos is legyen a család asztalán. Vágjunk bele!

Sokan nem tudják, de a gomba-szakellenőrök általában nem kérnek pénzt az ellenőrzésért, vagy ha igen, akkor is csak valami minimális összeget.

A gomba-szakellenőrnek jogszabályban rögzített kötelessége az étkezésre alkalmatlan (mérgező, töredékes, öreg, gyanús, erősen szennyezett stb.) példányok megsemmisítése, valamint a védett gombák elkobzása (107/2011. (XI. 10.) VM rendeletet).

Hol találok a környékemen gomba-szakellenőrt, hol vannak gombavizsgáló helyek?

A hivatalos gomba-szakellenőrök listája a Kormányhivatal honlapján érhető el. A kormányhivatalnak egyedül a név, és a gombaszakellenőr nyilvántartási száma a lényeges, a többi információ Nekik csak sallang, nem igazán tartják karban.

Felhasználóbarátabb, rendesen karbantartott, és még térképes keresője is van a Fortissima Fungus oldalnak, inkább ezt javaslom. Mivel ezen a honlapon a szakellenőrök, saját maguk adják meg, hogy hol, mikor és milyen telefonszámon lehet elérni és ha valamilyen adatban változás van, az oldal üzemeltetői néhány órán belül át is vezetik azt.

Ha gombáidat nálam szeretnéd bevizsgáltatni, elérhetőségeimet a gombavizsgálat, menüpont alatt találod.

Gombahatározás mesterséges intelligencia használatával?

Nem lehet elégszer leírni, minden gombát nézess át szakellenőrrel. Nem elég csak 1-1 darabot vinni belőle, a teljes tételt látnia kell. Ne csak a kalapot vidd el (ne vágd kalapra!), sokszor a tönkön is fontos határozóbélyegek vannak (gallér, bocskor, mintázat, elszíneződés, illat, alak, stb.). Ha emiatt a szakellenőr nem tudja 100%-osan beazonosítani, akkor meg fogja semmisíteni a gombatételedet.

Határozáshoz használj inkább szakkönyveket, a mesterséges intelligencia kiindulási alapnak jó, de nagyon sokszor téved és soha nem fog helyettesíteni egy szakellenőrt, már csak az érzékszervek hiánya miatt sem. A szakellenőr nemcsak a látását használja a vizsgálat során, hanem a szaglását, a tapintását és az ízlelését is.

A legjobb szemléltető példa az AI hiányosságaira a szürke színezetű pereszkék: van belőle ehető, olyan, amit árusítani is lehet, de van belőle nem ehető és természetesen mérgező is akad. A különbségek pedig szinte biztos nem fognak látszani egy fotón. Ha szakellenőr téved, bíróság elé kerül és akár börtönbe is megy. Ha az AI téved elintézi egy elnézéskéréssel és udvariasan megkérdezi miben segíthet még. Mondhat bármit, hiszen nincs semmilyen felelőssége. Persze alapértelmezetten minden gombánál elmondja, hogy mindenképpen vidd el szakellenőrhöz, de ezzel csak a felelősséget hárítja magáról.

Még egy plusz a szakellenőrök mellett, az AI-nak muszáj valamit mondania (még ha bődületes baromság is) a gombára, nem fogja azt mondani, hogy nem tudja, mert az ellentétes az algoritmusával. A szakellenőr, ha valami miatt nem tudja 100%-osan megállapítani (pl. hiányos, atipikus példányok, extrán levénült, felismerhetetlen állapotú stb.) hogy milyen gomba, akkor azt nem adja vissza, mert ebben az esetben úgy kell kezelnie mintha mérgező lenne, ezzel védve a gomba gyűjtőjét és saját magát is.

Tévhitek, népi babonák

Sokan még mindig elhiszik a dédszüleink elavult módszereit, ami életveszélyes:

Tévhit, hogy a csiga vagy rovarok által megrágott gombák ehetőek. A csiga hidegvérű élőlény és teljesen más az emésztőrendszere mint az embereké vagy melegvérű állatoké. Láttam már csigarágott gyilkos galócát, de biztos csak azért rágta meg, mert elfelejtettek neki szólni, vagy nem olvasta a szakirodalmat...

Tévhit, hogy a kalapbőr lehúzásával a gombát méregteleníteni lehet. A mérgező vegyületek nem csak a kalapbőrben találhatók, hanem a gomba minden részében.

Tévhit, hogy csak az a gomba mérgező, amelynek húsa vágásra elszíneződik. A gyilkos galóca húsa nem színeződik, míg sok más ehető gomba elszíneződik vágásra. Sőt, ha nagyon csapadékos az idő még a vargánya is tud enyhén kékülni vágásnyomon. Nem is beszélve az ehető tinóruk nagy részéről, amik alapból színeződnek.

Tévhit, hogy a mérgező gombák külsőre is taszítóak, nyálkás felszínűek vagy rossz szagúak. A gyilkos galóca, a légyölő galóca vagy a nagy döggomba többnyire impozáns gombák. Sőt ezek húsosak, kiadósak, ha nem lennének mérgezőek, nem kellene belőlük sokat szedni egy pörkölthöz. Ezzel szemben a júdásfülgomba egy zselés "izé", a szarvasgomba meg egy rücskös fekete gumó, pedig mindkettő ehető.

Tévhit, hogy a gomba főzővizébe mártott kanál elszíneződik a mérgező gombától, holott ez egyszerű kémiai reakció, ami nincs összefüggésben a gombákban lévő méreganyagokkal. Az elmélet már ott megbukik, hogy a különböző mérgező gombákban különböző toxikus vegyületek találhatóak, és ha a kanál mindegyikre elszíneződik, akkor mi szükség van laboratóriumokra, akár be is zárhatnánk őket...

Mibe gyűjtsük a gombákat?

A különböző fajokat célszerű külön (pl. papírtasak) gyűjteni, főleg azokat, amikkel kapcsolatban teljesen bizonytalanok vagyunk. Már csak azért is, mert ha halálosan mérgező faj is kerülne vegyesen a kosárba, akkor a kosár egész tartalma megsemmisítésre kerül, hiszen pl. töredékek beszóródhatnak az ehető gombák lemezei közé.

Vesszőkosárba, rácsos ládába, textil vagy gyékény táskába stb. gyűjtsd a gombát, a lényeg, hogy jól szellőzzön. Nejlonzacskóba tilos gyűjteni, mert a gomba befülled, törik, illetve gyorsabban szaporodnak rajta a baktériumok, étkezésre alkalmatlan lesz, az amúgy ehető faj is. A vesszőkosár ezért is, jó mert a résein keresztül a spórák kijutnak a természetbe és ezzel segítjük a gombák terjedését, szaporodását.

Ha nem tudod azonnal elvinni szakellenőrhöz, a gombát ki kell venni a kosárból/papírzacskóból. Egy tálcára, újságpapírra vagy kartonra kell kiteríteni szellősen, egy rétegben és hűvös helyre (hűtőbe vagy pincébe) kell tenni.

Mit vigyünk magunkkal gombászatra az erdőbe?

A kosarat és a papírtasakot már fentebb írtam. Ezenkívül egy kés is kelleni fog, illetve főleg a csoportosan növő gombáknál egy olló sokat gyorsít a szedésen. Illetve a gomba tisztításához egy ecset (lásd lentebb)

A fentieken túl még valamilyen kullancs illetve szúnyogriasztó is hasznos. A kullancsriasztóval való befújást néhány óránként érdemes megismételni. A szúnyogriasztóról meg úgyis kapsz értesítést a szúnyogoktól, mikor kell megismételni. Illetve gombászás után otthon érdemes minél előbb átnézni magunkat kullancs ügyben.

Okostelefon, bár ez ma már mindenkinek ott van a zsebében. Ezzel tudjuk lefotózni a gombákat, illetve megjelölni az olyan helyeket ahová máskor is érdemes lehet visszatérni. Illetve érdemes valamilyen térkép appot is használni, mert ha nem a kijelölt turistaúton megyünk (márpedig a gombászok nem ott szoktak), akkor könnyen eltévedhetünk. A térkép appnál a legfontosabb, hogy offline módban is működjön, hiszen a településeken és az alföldön 100%-os a mobilszolgáltatók lefedése, viszont az erdőkben, hegyekben sok helyen abszolút nincs térerő. Én a Locus map-ot (ez nem a reklám helye, sajnos nem kapok tőlük ezért semmit) használom. Offline térkép módban is működik, illetve útvonalat is tud rögzíteni, ezáltal később, akár otthon is meg tudom nézni, akár évek múlva is, hogy merre jártam, illetve konkrét helyeket is meg tudunk vele jelölni.

Öltözet: kényelmes lábbeli, de a legjobb a túrabakancs (nem kell a legdrágább), a lényeg, hogy stabilan tartsa az ember bokáját. Zárt ruházat a kullancsok illetve a növények miatt célszerű, de ez erősen függ az erdő típusától is. Egy bükkösben/tölgyesben alig van aljnövényzet, míg pl. egy ártéri erdő maga a dzsungel, ahol a rövidnadrág szóba se jöhet. Időjárástól függően esetleg esőkabát.

Mindig legyen nálunk elegendő mennyiségű innivaló, ha az ember belelendül megnyúlhatnak a túrák vagy bármi közbejöhet.

A terep adottságaitól függően esetleg egy túrabot is hasznos lehet, bár az erdőben mindig találni egyedi kialakítású, egyedi méretű, természetes anyagból készült és ingyenes túrabotokat 😀

Gombát még az erdőben vagy inkább otthon tisztítsuk meg?

Lehetőség szerint tisztán, szennyeződésmentesen szedd vagy már a helyszínen nagyjából tisztítsd meg. Hidd el később már nehéz kipucolni a lemezek közül a koszt, és senki nem szereti, ha sercegnek a homokszemek a fogai között evés közben. A tisztításra legjobb egy külön erre a célra használt sűrű ecset. Örök kérdés mossuk-e a gombát vagy sem? Attól függ! Ha ecsettel sikerül letakarítani, akkor nem szoktam megmosni. Persze vannak olyan esetek, pl. eső után, amikor felverődik rá a talaj, vagy a ragacsosabb kalapúak mindent összeszednek (pl. téli fülőke) így elkerülhetetlen a mosás. De például a júdásfülgombát azt mindig mosom és soha nem ecsettel tisztítom.

A rovarrágott részeket még a helyszínen távolítsuk el, mert a kukacok tovább dolgoznak. Ez főleg igaz, ha nem néhány órán belül hanem, csak nap végén vagy másnap akarod feldolgozni a gombákat. Az erősen rovarrágott gombákat alapból hagyjuk a helyükön.

Gombák hámozása: a bolti csiperkét sokan meghámozzák, ami teljesen felesleges, elég neki egy alapos mosás. Éttermekben sem hámozzák, csak mossák, ha erősebben szennyezett maximum egy dörzsis szivaccsal mennek át rajta. Természetesen az erdőben szedett gombát sem kell hámozni.

Önmérséklet:

Tanúsítsunk önmérsékletet (ez a legnehezebb főleg kezdő gombászoknak, illetve a száraz időszakokban), a nem jó állapotú, elázott, öreg, agyonrágott, már bomlásban lévő gombákat hagyjuk a helyükön. 

Az önmérsékletet tanúsítsunk akkor is, ha csak "baba" gombákat találunk. Menjünk vissza később, ha már megnőttek, vagy hadd örüljön Neki más gombász is. De tisztában vagyok vele, hogy ha az ember nem talál mást, akkor annak pár babának is tud örülni, de ha már egyébként is tele a kosár, akkor ne legyünk telhetetlenek. Mindig annyit szedjünk, amennyit rövid időn belül fel tudunk dolgozni. Azért ne szedjük le, hogy később otthon kidobjuk.

Védett gombákat ne szedd le, mert az természetkárosítás. Csak fotózd el és küld el a "Védett és vörös listára javasolt gombák" facebook csoportnak, akik tudományos céllal gyűjtik a védett gombák helyeit. Sőt az erdők védelménél is plusz érv a szakembereknek, ha védett gombák is találhatóak benne. Jó, ha tudod, hogy a szakellenőrnek minden esetben el kell koboznia a védett gombákat! A védett gombák listáját a jogszabályi háttérnél megadott 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet tartalmazza.

Gombafogyasztás írott és íratlan szabályai

A gomba-szakellenőr bizonyos gombáknál fel fogja hívni a figyelmedet, hogy csak feltétellel fogyaszthatók: pl. minimum 20 perces hőkezelés, fiatal példányok, csak a kalap fogyasztható, főzőlé leöntése stb. Ezeket mindig tartsd be!

A legfontosabb ezek közül a 20 perces szabály, ezt azoknál írják elő, amiknél olyan anyagot tartalmaz a gomba, ami hő hatására lebomlik. Tehát, ha legalább 20 percig sütöd vagy főzöd, akkor bátran ehető, ha csak rövidebb ideig, lesz néhány látogatásod a porcelán trónhoz. Rántott gombánál, csak előfőzéssel tartható a 20 perces szabály!

A fiatal példányok, illetve vagy csak a kalapja fogyasztható feltételt akkor írják elő, ha öregen az egész gomba- vagy a második esetnél a tönk emészthetetlen, ami gyomorrontáshoz vezethet.

A főzőlé elöntését akkor szokták előírni, ha a gomba túlságosan aromás ízű. Tipikusan ilyen a szürke tölcsérgomba, sokan még a főzőlé elöntése után sem tudják megenni. Csak szürke tölcsérgombából készült ételt Én sem tudnék megenni, de vegyes gomba ételben 1-2 marék elfér belőle.

A gombák a nehezebben emészthető élelmiszerek közé tartoznak. Érdemes egyszerre nem sokat enni belőlük. Tehát hangsúlyozom nem célszerű bezabálni belőlük 😀

A fentieken túl még bejön a képbe az egyéni érzékenység is. Amikor minden feltétel be van tartva, de mégis gyomorrontást okoz a gomba. Ez ugyanaz az eset, amikor valaki valamilyen ételt nem tud megemészteni.

Fontos, hogy 3 éves kor alatt óvatosságból nem javasolt a gomba fogyasztása.

Ha valaki nem szereti a gombát és eddig csak a boltit kóstolta, annak jó hírem van. Az erdei gombákból rengetegféle van, és ahány gomba szinte annyiféle ízvilág, sőt a legtöbb simán lehagyja ízben a bolti csiperkét. Ha nem szereted a gombát van egy Jolly Joker, a sárga gévagomba, ezt még az is szereti, aki a többit nem. A titok, hogy alapból íze nem sok van (abszolút nincs gomba íze), tehát úgy fűszerezed, ízesíted ahogyan szeretnéd. Az állaga pedig olyan, mint a csirkemellé, tehát abszolút nem gombás.

A gombafogyasztásnak rengeteg pozitív élettani hatása van, erről egy másik írásomban (A gombafogyasztás pozitív élettani hatásai) bővebben tájékozódhatsz.

Honnan ne gyűjts gombát!

A gombáknak nincsenek méregtelenítést végző szerveik (máj, vese) mint pl. az embereknek, állatoknak. Amit a gombák a talajból és a környezetükből felvesznek azt eltárolják a sejtjeikben. A káros anyagokat a sejtjeiken belül egy vakuólumnak nevezett részben tudják izolálni a sejt többi részétől. Amikor megesszük a gombákat, az emésztés során a gombák sejtfalai felbomlanak és a vakuólumok tartalma is felszabadul a benne lévő káros anyagokkal együtt.

A fentiek értelmében így már egyértelmű, hogy hol nem érdemes gombát szedni:

Utak és autópályák mentén: A kipufogógázokból származó nehézfémek, vegyi anyagok a talajba mosódnak. Ez nem csak az autópályákra vagy főutakra igaz, hanem egy kis falunak is lehet erősen szennyezett az egyik utcája, ha ott megy át a teljes gépjárműforgalom.

Permetezett területek, gyümölcsösök, szántóföldek, illetve azok környezete: A növényvédő szerek és műtrágyák a talajba mosódnak, sőt folyamatosan évről évre halmozódnak. A gombafonalak nem állnak meg a telekhatárnál, ha a szomszéd sokat permetez és a te udvarodban jelenik meg valamelyik gomba, nem biztos hogy célszerű leszedni. Ugyanúgy egy évekig permetezett gyümölcsfán megjelenő gomba sem a legjobb választás.

Ipari parkok, szeméttelepek, környéke: ehhez hozzájön még, hogy ismerni kéne a terület múltját: rekultivált vagy barnamezős terület (régi szeméttelep, régi gyár, üzem), de azt még lehet a helyiek sem tudják, hogy pl. 100 éve szeméttelep vagy vegyi üzem volt azon a helyen.

Honnan lehet gombát gyűjteni?

Ezt itt két részre bontanám az egyik a jogszabályban meghatározott keretek (lásd lentebb a jogszabályi hátteret), a másik a való élet. Eléggé szerteágazó kérdés, mert függ az erdő tulajdonosától illetve az erdő természetvédelmi jellegétől is.

Vadon termett gombát (és más erdei terményt) hivatalosan állami tulajdonú erdőkből naponta fejenként összesen 2 kg-ot lehet gyűjteni. A 2 kg kizárólag, egyéni, személyes szükségletre vonatkozik. Az efeletti mennyiséghez, illetve értékesítéshez a helyi erdészettől kell évente gyűjtési engedélyt (fizetni kell érte) kiváltani. A gombák közül kivételt képeznek a szarvasgombafélék, hozzájuk külön képzést kell elvégezni, külön gyűjtési engedély kell, illetve gyűjtési naplót is kell vezetni (lásd lent a jogszabályi hátteret).

Magántulajdonú erdőből gombát csak a tulajdonos engedélyével gyűjthetsz és az összes gyűjtési feltételt Ő szabja meg. Ha azt mondja, hogy csakis holdvilágnál rózsaszínű tütüben lehet az erdejében gombát szedni, akkor csak úgy lehet. 😀 Egyébként védett gombát, magántulajdonú erdőből, még a tulajdonos engedélyével sem szedhetsz!

Természetvédelmi területen is elvileg él a 2 kg-os gyűjtési határ, de a nemzeti park, ezt engedélyhez vagy feltételekhez kötheti, erről mindig a helyi nemzeti parknál tudsz érdeklődni.

Fokozottan védett természetvédelmi területen csak engedéllyel (amit valószínűleg nem kapsz) gyűjthetsz, sőt itt sokszor már a belépéshez is engedély kell.

Abba az esetbe, már ne is menjünk bele, hogy Natura 2000-es terület, vagy természetvédelmi terület is lehet magántulajdonban....

A valóság: Az, hogy ki mennyit gyűjt az legyen a saját lelkiismerete szerint, de visszautalnék az önmérsékletre. Azonban, hogy mennyire nem életszerű a 2 kg-os szabály: 1 db nagyobb óriáspöfeteggel már simán kimeríted a 2 kg-os keretet. A 2 kg fölötti részt le kell vágni és ott kell hagyni??? Ha elviszed akkor elvileg vétesz a jogszabály ellen, pedig csak egyetlen egy gombát szedtél... Illetve tegye már fel a kezét aki mérleggel jár gombászni? Nyugi, aki azért megy, hogy Téged ellenőrizzen annál lesz...

De honnan lehet tudni ki az erdő tulajdonosa?

Az hogy ki az erdő tulajdonosa azt maximum a földhivatalban lehet kideríteni. Az hogy magán vagy állami illetve védett-e maximum, akkor derül ki, ha ki van táblázva. Sőt egy hosszabb homogénnek tűnő erdősávban simán lehet, hogy egymást váltják a magán és az állami erdők. Az állami erdők nincsenek kitáblázva, magán erdőknél néha ki van téve, hogy magánterület, illetve néha kerítéssel is körbe vannak véve. Segítség lehet az erdőtérkép, de az, hogy ki a tulajdonos az nincs fent, illetve a kérdés, hogy mennyire naprakész, karbantartott az ott fent lévő információ.

A védett területeknél a táblázás gyakran hiányos. Illetve megint kérdés, mi van akkor, ha egy olyan úton közelíted meg aminél nincs kint tábla vagy egy másik nem védett erdőn keresztül. A fokozottan védett erdőket rendesen ki szokták táblázni és itt figyelnek, arra, hogy a táblák több helyen és meg is legyenek.

A fentiek tudatában kérdezem, hogyan legyél jogkövető gombász?

Amint látod, a gombászat sokkal több egyszerű gyűjtögetésnél: egy gyönyörű, természetszeretetre, önmérsékletre és folyamatos tanulásra nevelő hobbi. A legfontosabb, amit útravalóul magaddal kell vinned, a felelősség. Ne feledd: a természetben vendégek vagyunk!

Szerző:

Mikola Sándor, gomba-szakellenőr

(Gomba-szakellenőr nyilvántartási szám: 101-0204-300917-0875)